Rilke, Rainer Maria: Álmodás XX. (Träumen XX. in Hungarian)

XX

DIE Fenster glühten an dem stillen Haus,
der ganze Garten war voll Rosendüften.
Hoch spannte über weißen Wolkenklüften
der Abend in den unbewegten Lüften
die Schwingen aus.

Ein Glockenton ergoß sich auf die Au …
Lind wie ein Ruf aus himmlischen Bezirken.
Und heimlich über flüstervollen Birken
sah ich die Nacht die ersten Sterne wirken
ins blasse Blau.

XX

IZZÓ ablakszemek csendes házon,
rózsaillat töltötte meg a kertet.
A fehér felhők szakadéka felett,
tétlen légben az est leereszkedett,
széles szárnyon.

Harangszó borult rá az ártérre …
Enyhén, úgy tűnt égi mezőkről ömlött.
És titkon, suttogó nyírfák fölött
láttam: az éj első csillagot kötött
sápadt kékbe.