Sitwell, Edith: Rőt-arany fürtű ifjú (The Youth with Red-gold Hair in Hungarian)

The gold-armoured ghost from the Roman road
Sighed over the wheat
'Fear not the sound and the glamour
Of my gold armour --
(The sound of the wind and the wheat)
Fear not its clamour…
Fear only the red-gold sun with the fleece of a fox
Who will steal the fluttering bird you hide in your breast.
Fear only the red-gold rain
That will dim your brightness, O my tall tower of the corn,
You, -- my blonde girl…'
But the wind sighed, 'Rest.'
The wind in his grey knight's armour
The wind in his grey night armour
Sighed over the fields of wheat, 'He is gone…
Forlorn.'

Római úton aranyvértes kísértet
suttogta a vetésnek:
„Ne félj, ha aranyszínű vért
hangja vagy fénye sért
(hangja a szélnek és vetésnek),
még zörejét se féld...
A rókabőrű rőt-arany napra vigyázz,
mely kebled szárnyas madarát elrabolni se fél.
Vigyázd a rőt-arany esőt,
mely fényed fojtaná, míg toronyként magasra nősz,
szép szőke lányom..."
„Pihenj!" súgta a szél.
Szürke lovag-vértben a szellő,
szürke vak éj-vértben a szellő,
azt súgta a vetésnek: „Messze jár...
Nincs nyoma már."