Nem mindig egyedül szállok magamba én,
Cipelek nem egy lényt oda, mélyembe, le.
Akik lejönnek majd – barlangjaim mint jég! –
Biztosak-e benne, hogy vezet út fel is?
Halmozok éjembe, mint süllyedő hajó,
Hajósnépet, utasokat, ahogy épp jön,
A kajütökben majd kioltok minden fényt,
Nem lesz barátom más, csak a mélység, a nagy.
----------------------------------------
Alternatív fordítás:
Nem mindig egymagam szállok magamba én le,
Magammal cipelek oda másokat is.
Aki majd velem jön hideg barlangjaimba,
Biztos az benne, hogy fel is vezet az út?
Hordok éjembe, mint hajó mely süllyed éppen,
Hajósnépet, utasokat, ahogy jön épp,
Kioltok minden fényt ott lent a kajütökben,
És a nagy mélységek lesznek barátaim.