Ady Endre: That bride of mine (Az én menyasszonyom in English)

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a siromba.

Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
»Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.«

Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.

Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.

Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.

Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Borúljon rám és óvjon átkarolva.

Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.

Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.

Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.

Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.

Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.

Meghalnánk, mondván:
»Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.«

1906

What does it matter if she a street-rag be,
Long as to my grave she'd keep me company.
 
In glowing summer, by my side, elated,
You're the one I love, one for whom I waited.
 
Let her be jobless, without estate, a tart,
But only let me at times look in her heart.
.
If in a storm we stand and curse the weather:
Let our legs break, slump down, two together.
 
When our souls fill after the odd eclipse,
Let us find pleasure, upon each other's lips.
 
If I sink low and I grovel in the dust,
Let her be caring, embrace me, shield she must.
 
When holy fires are cleansing us within.
Let's fly the cosmos, together soar, and spin.
 
Let her kisses always be constant, sublime,
Midst the tears and filth and suffering and grime.
 
That in which all my dreams have ceased to be,
Let her retrieve that, let her be Life to me.
 
To me angelic her painted face, her eyes,
She would be my soul: my life and my demise.
 
Breaking stone tablets, tearing chains to pieces,
We'd mock the bustling world till death releases.
 
Together we'd titter, wave a last goodbye,
Deify each other as we go to die.
 
And we'd die, saying:
"Life's sin, what filthy sight,
Only we two were clean, we were snowy white."