Dinescu, Mircea: A hordó elégiája (Elegia butoiului in Hungarian)

Câţi morţi au stat la masa asta
câţi încă vor mai sta la ea
bînd vinul rubiniu din coasta
martirului de cafenea

răpus şi tăvălit prin curte
spre beciul ca un buzunar,
butoaie mari, butoaie scurte
ca viaţa cursă în pahar,

vom fi şi noi închişi în scânduri
posîrci sau vinuri mai de soi,
băuţi de zei, goliţi de gânduri
ca un butoi în alt butoi.

Hányan ültek itt, akik már halottak,
és hányan fognak ülni mostantól,
akik rubinvörös bort iszogatnak
a kávézó vértanú hordójából,

mit az udvarra dobva görgetnek
a zsebnyi pince kármentőjébe,
nagy hordók, vagy rövidebbek,
mint a pohárba csorgott élet,

minket is majd deszkák közé rejtenek,
lőrék legyünk vagy nemesebb borminta,
megisznak istenek vagy gondok fejtenek
át egyik hordóból a másikba.