Blandiana, Ana: Te vagy az álom (Tu eşti somnul in Hungarian)

Întotdeauna toţi m-au iubit,
Cei ce mă urau m-au iubit cel mai tare.
Am trecut printre oameni
Mereu acoperită de dragoste,
Cum trec prin iarnă
Acoperită mereu de ninsoare.
Legea talionului e fără milă.
Iubirea cere iubire
Cum sângele cere sânge,
Când ninge
Şi lascive, ameninţătoare,
Funii lungi de argint
Scămoşat mă încing,
Ninsoarea îmi cere şi mie să ning.
Dar eu trec prin zăpadă dormind,
Tu eşti semnul din care
Nu vreau să mai ies,
Rar câte-o privire mai mare
https://Versuri.ro/w/yf17
Distrată, uitucă visez,
Neaua moale îngheaţă pe mine,
Mă strânge,
Mi-e cald în somn şi bine
Şi ştiu că o să mor,
Aş fi iertată
Dacă m-aş trezi din tine,
Dar nu-mi doresc decât,
De sub pleoapele închise izvorât,
Fâlfâitul acesta uşor.
Trec dincolo cuprinsă de zăpadă,
Spre inima celui din urmă labirint,
Unde m-aşteaptă-o dreaptă judecată
Care-o să mă găsească vinovată
Poate
Şi-o să mă pedepsească pentru toate
Iubirile pe care le-am netrăit dormind.

De legjobban, akik gyűlöltek.
Emberek között jártam
Szüntelen szeretettel elhalmozva,
Miként átkelek a télen
Szakadatlan behavazva.
A szemet-szemért törvénye kegyetlen.
A szerelem szerelmet kér
Miként vért kíván a vér,
Mikor rám havazik,
A csábosan fenyegető
Terjengős fehér aranykötél,
Szöszösen körém tekeredik,
És a hóesés havazásra ítél.
De átkelek aludva a havon,
Te vagy a stigma
Kiből nem távozom,
Néha egy-egy tágas tekintetet vetek
Szétszórtan, feledékenyen, a fejek felett,
Lágy hó rám fagy
Szorít nagyon
Álmomban meleg van, ez jó,hagyom
És hogy meghalok, már most tudom.
Bocsánatot lelnék
Ha belőled ébrednék,
Kívánva mást nem hallanék
Csukott szemhéjaim alól,
Befagyott csermely miként csahol.
Hóval beborítva átkelek,
Utolsó útvesztő szívébe érkezek,
Hol vár egy helytálló végítélet
És bűnösnek találtatok
Lehet
És megbüntet majd
Minden egyes álmomban meg nem élt
Szerelmemért.