Kaváfisz, Konsztandínosz: Vágyak (Επιθυμίες Magyar nyelven)

Σαν σώματα ωραία νεκρών που δεν εγέρασαν
και τάκλεισαν, με δάκρυα, σε μαυσωλείο λαμπρό,
με ρόδα στο κεφάλι και στα πόδια γιασεμιά —
έτσ’ η επιθυμίες μοιάζουν που επέρασαν
χωρίς να εκπληρωθούν· χωρίς ν’ αξιωθεί καμιά
της ηδονής μια νύχτα, ή ένα πρωί της φεγγερό.

Mint nem vénségben-enyészett halottak szép tetemei -
ragyogó sírkövek alá könnyek közt tétettek,
fejtől rózsákkal és lábuknál jázminokkal -,
ilyenek a vágyak, ha rajtunk átcikáztak,
de teljesülésre nem leltek soha, egynek sem adatott meg
a gyönyörnek egy éje, hajnalsugara egynek sem.