U bespuću jezika (Szerb)
(sa Ilešom Feherom)
Literatura je avantura i ništa više, ništa nije kao što piše; sreća je božji dar i opomena u isto vreme.
Sve je tako daleko, nije pesnik ono što je rekao, nego što čini, senka koja nestaje u daljini.
Bledo je nebo što se spušta nad ravnicom, sam u beskraju, vučem knjige, teške taljige.
Sve je besmisleno, o moja pogrbljena seno, tišina jedino ima smisla i san u koji tonem, glasan a nem. |
A nyelv úttalan útjain (Magyar)
(Fehér Illéssel) Kaland a literatúra és semmi más, az írás hamisítás; isteni ajándék a boldogság és figyelmeztetés. Minden oly messze, a költőt nem intelme, tette minősíti, messzeségbe vesző kísértet. Halvány a síkságra boruló ég, egyedül vagyok a végtelenben, könyveim cipelem, nehéz szekér. Ó, hajlott kalászaim, minden értelmetlen, a csend az, aminek értelme van és amibe merülök, az álom, némán is hangos.
Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | https://feherilles.blogspot.rs/ |
|