Cseh népdalok: Měla žena muže

Měla žena muže,
on se smrti bál, třeba celé noci
doma nelíhal;
doma, doma, doma, doma,
doma nelíhal,
že se smrti bál.

Ach má milá ženo!
přijde-li ta smrt,
pro Boha tě prosím,
do pytle mě vstrč;
dopí, ženo, dopí, dopí!
do pytle mě vstrč,
přijde-li ta smrť.

„Ach můj slátej muži!
já pytle nemám:
mám tam starou nůši,
do té já tě dám:
nůši, nůši, na mou kuši!
do té já tě dám,
když pytle nemám.

Ach má milá ženo!
nůše děravá:
přijde-li ta Suchá,
vždyť mě uhlídá;
uhlí-, uhlí-, uhlí-, uhlí-,
vždyť mě uhlídá,
a bude bída!

„Ach můj zlatej muži!
jinou radu mám;
budeš-li se toulat,
to ti udělám:
vstrčím já tě do komory,
zavru na všecky závory,
to ti udělám,
jak ti povídám.“

Egy asszonynak ura
félte a halált,
éjjelente azért
otthon sose hált;
otthon, otthon, otthon, otthon
otthon sose hált.,
félte a halált.

Édes jó asszonkám!
ha gyün a halál,
elvinni ne hagyd mán,
zsákba dugd urad,
zsákba, asszony, zsá, zsá, zsákba,
zsákba dugd urad,
ha gyün a halál.

„Uram, édes férjem!
zsákom nincs nekem,
puttony akad éppen,
kendet beteszem:
puttony, puttony, abba szépen
kendet beteszem,
zsákja az leszen.”

Édes jó asszonkám!
a puttony szeles,
hogyha gyün a Kaszás,
mindjárt beleles,
bele-, bele-, bele-, bele-,
mindjárt beleles,
nem lesz az kegyes!

„Uram édes férjem!
Mást javallok én,
Csavaroghatnék kend
éjnek idején?
Bédugom a fáskamrába
hét lakattal lesz bezárva
éjnek idején,
ezt javallom én.”
   
   
   
https://www.youtube.com/watch?v=zVmkgotjn2Q