Goethe, Johann Wolfgang von: Nemezis (Nemesis Magyar nyelven)
|
Nemesis (Német)Wenn durch das Volk die grimme Seuche wütet, Soll man vorsichtig die Gesellschaft lassen. Auch hab ich oft mit Zaudern und Verpassen Vor manchen Influenzen mich gehütet.
Und ob gleich Amor öfters mich begütet, Mocht ich zuletzt mich nicht mit ihm befassen. So ging mirs auch mit jenen Lacrimassen, Als vier- und dreifach reimend sie gebrütet.
Nun aber folgt die Strafe dem Verächter, Als wenn die Schlangenfackel der Erinnen Von Berg zu Tal, von Land zu Meer ihn triebe.
Ich höre wohl der Genien Gelächter; Doch trennet mich von jeglichem Besinnen Sonettenwut und Raserei der Liebe.
|
Nemezis (Magyar)Ha széltiben dühöng a gyilkos járvány, Bölcs ember nem megy háza udvarán túl. Így ment maradtam sok influenzátúl, Társalkodásból magamat kizárván.
Ámort magát, bár sohse hagyott árván, Hálátlanúl kerűltem és galádúl - S így óvakodtam sok kadencziátúl, Mely nyög a négyes rímsor szörnyü jármán.
De már a bosszu reám feni kését. S a nemesis földön, vizen keresztűl Követi a kicsinylőt, öklét rázva -
Hallom a fúriák gúnynevetését, Hogy már egészen kivett az eszembűl A szerelem és a sonettek láza.
|