Heine, Heinrich: A szemek újra (Ach, die Augen sind es wieder Magyar nyelven)

Ach, die Augen sind es wieder,
Die mich einst so lieblich grüßten,
Und es sind die Lippen wieder,
Die das Leben mir versüßten!

Auch die Stimme ist es wieder,
Die ich einst so gern gehöret!
Nur ich selber bins nicht wieder,
Bin verändert heimgekehret.

Von den weißen, schönen Armen
Fest und liebevoll umschlossen,
Lieg ich jetzt an ihrem Herzen,
Dumpfen Sinnes und verdroßen.

Ah, újra a gyémánt szemek,
Beragyogták a lelkemet,
És azok az ajkak, melyek
Fűszerezték életemet!

És azok a kedves hangok,
Amit már oly rég hallottam!
Csak önmagam nem én vagyok,
Hazatérve megváltoztam.

Ugyanazok a lágy karok
Fonódnak a testem körül,
Keblén fekszem, csak ott vagyok,
Ostobán és szenvtelenül.