Krolow, Karl: Stele für Catull

Tot in toter Sprache: −
unbeweglich
im schwarzen Zimmer Roms
perdita juventus.
 
Doch der Vogelflug der Worte
fällt immer wieder
aus vollem Himmel.
 
Ihre hellen Körper
bewegen sich in unserer Luft.
Wir legen sie ins Grab dir,
in dem du ganz allein bist
mit dem toten Sperling –
 
Catull, von leichten Buchstaben
der Liebe geschützt,
vom Alter jener Augen,
die sich nicht mehr schließen.
 
Passer mortuus est
meae puellae.
Ein Flüstern noch
in Pappeln.

Holt nyelven halott: -
meg se moccan
Róma fekete szobájában
perdita juventus.
 
A szavak madárrajzása
mégis mindig
teli égből hull alá.
 
Fényes testük
felvillan a mi levegőnkben.
Sírodba fektetjük őket, melléd,
aki oly elhagyatott vagy
holt verebeddel.
 
Catullus, akit a szerelem
könnyü betüi védenek
az örökké nyitott
szemek korában.
 
Passer mortuus est
meae puellae. *
Suttognak még
a nyárfák.
 
 
*Caius Valerius Catullus - Lugete, o Veneris Cupidinesque… (Sírjatok, gyász Vénuszok...):  Passer mortuus est meae puellae, passer, deliciae meae puellae ... (Meghalt, meg, a veréb, gyönyörű lánykám legfőbb gyönyörűsége… - Szabó Lőrinc fordítása)