Morgenstern, Christian: Egy szálló rózsaág (Ein Rosenzweig Magyar nyelven)

Im Süden war's. Zur Nachtzeit. Eine Gasse.
Ich trat aus deinem Haus und schloß das Tor
und wandte noch einmal den Blick empor:
da flog ein Zweig aus deinem Dachgelasse

und fiel aufs Pflaster, – daß ich rasch mich bückte
und deinen Hauch noch warm vom Munde nahm
der schweren Rosen, deren Gruß den Gram
der kurzen Trennung duftend überbrückte.

Délen, éjjel esett meg kis utcában.
Elhagytam házad, s csuktam kapuját,
és küldtem vissza röpke pillantást:
egy ág - padlásszobádból szállt utánam,
 
s flaszterre hullt - rózsát gyorsan felvettem,
éreztem még rajta szád illatát,
a rózsa varázst, a mély aromát,
s válás fájdalmát rögtön elfeledtem.