Rilke, Rainer Maria: Szerelem II. (Lieben II. Magyar nyelven)

Das war der Tag der weißen Chrysanthemen, –
mir bangte fast vor seiner schweren Pracht ...
Und dann, dann kamst du mir die Seele nehmen
tief in der Nacht.

Mir war so bang, und du kamst lieb und leise, –
ich hatte grad im Traum an dich gedacht.
Du kamst, und leis wie eine Märchenweise
erklang die Nacht ...

Prag, 2. August 1896

Ez volt a fehér krizantémok napja, –
súlyos pompájától szinte féltem én ...
majd jött alakod, hogy lelkem megkapja
az éj mélyén.

Úgy féltem, te meg nyájas és halk voltál,–
Álmaimban épp rád gondoltam én.
Jöttél, s mint halk mese, mibe te fogtál,
úgy szólt az éj ...

Prága, 1896. augusztus 2.