Dickinson, Emily: (A Spider sewed at Night)
(A Spider sewed at Night) (Angol)A Spider sewed at Night If Ruff it was of Dame Of Immortality
|
(Egy Pók varrt Éjjelen) (Magyar)Egy Pók varrt Éjjelen Mi ez tán Főkötő És a Stratégia Az a pók alighanem E. Dickinson maga: éjszaka „varrogat” (azaz, alighanem: verseket ír a félhomályban, az ismeretlenségben), azon töprengve, hogy ezzel vajon csak egy női „jelentéktelenségre" (saját magára) készít-e főkötőt (ered.: nőre való sálat), vagy egy törpe (ugyancsak saját maga) számára szemfedőt... A fiziognómia — arcisme — segítségével akarja megtudni, hogy vajon a második strófa igaz-e vagy pedig halhatatlan-e ő (mármint halhatatlan pók — azaz költő-e...) Nem tudom, hogyan deríthető ez ki a fiziognómia segítségével, talán bele van írva az arcvonásainkba, azt kell fürkésznünk, hogy megtudjuk, hogy mit ér az ember ha — pók (?)... — Egy másik, A Pók Művész bizonnyal kezdetű versében így szól a pókhoz: Te el nem ismert Géniusz, Add Kezed, tarts velem. Inkább azt vártuk volna, hogy a pók sző, de az eredetiben az áll, hogy varr. A sálat meg a szemfedőt inkább varrják. A verset nem érdekli a pók jellege, természete, a pók-kép fejleszthetősége, csak „én" helyett azt írja, hogy „pók" (igaz, hogy ez már részletezés nélkül is szuggesztív): a pókhálóban nincs semmi sálszerű, sem semmi szemfedőszerű, a pókban semmi törpeszerű. Túlszerény költőnőnket csak saját maga érdekli... De vannak olyan versei is, amelyekben az ilyen kis jelentéktelen zug-lényecskék nem csak mint hogy úgymondjam szimbolikus metonymialehetőségek érdeklik: a gomba, a méh, az árvácska, a tücskök... Olykor egész kis mythológiát sző (azaz „varr"...) köréjük.
|