Smith, Stevie: The Starling

I will never leave you darling
To be eaten by the starling
For I love you more than ever
In the wet and stormy weather.

Thus to the husband sang the wife
That loved him more than his own life
Oh at these words the husband felt
Each hair rise separate upon his icy pelt.

He let himself down from out his room
He went upon the ancient mountain
And there he quite forgot his gloom
As he trod the torrent's icy fountain.

Cold, cold, icy cold,
Cold, cold, cold I am,
Cold has no place in my wife's warm thought
There she will have me cradled and wraught.
Oh nothing, nothing, nothing I
He cried, that in her thinking does not lie.

Then he doffed his clothes and quickly froze
In the ice of the ancient mountain-side
And there in an icy happy doze
He doth for evermore abide.

Down in the valley waits the wife
That loved him more than his own life
And still she sings, in hope to lure
Him to her side again, Be very sure

I will never leave you darling
To be eaten by the starling
For I love you more than ever
In the wet and stormy weather.

Én nem hagylak, drágám, csak ne félj,
hogy megegyen az a seregély,
mert jobban szeretlek, mint dukál,
ha jég esik, ha szél dudál.

Halld a hitvesi éneket,
nekem többet érsz, mint az életed -
ó, e dalra a férj azt érzi, jaj,
jegeces fejbőrén remeg a haj.

És szobájából a férj kiszökik,
fölhág az ősi hegyre,
ott átlépvén a bú küszöbit,
a jeges forrás vizébe megy be -

Jég, jég, jéghideg,
jég, jég, jéggé válok,
hitvesem lelkében nincs helye jégnek,
ott fogok ringani-rengeni végleg.
Ó semmi, semmi, semmi férj,
míg hitvesed nyújtózik, addig érj.

És leszórta ruháit, s megfagyott
az ősi hegy jégoldalában,
s lett boldog jéglakó halott
örökké tartó álmodásban.

Lenn a völgyben a hitves énekelt:
Nekem többet érsz, mint az életed, -
S ott énekel ma is tiszta hittel,
hogy férjét visszaszerezze: Hidd el,

én nem hagylak, drágám, csak ne félj,
hogy megegyen az a seregély,
mert jobban szeretlek, mint dukál,
ha jég esik, ha szél dudál.