Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Thomas, Dylan: Hold Hard, These Ancient Minutes In the Cuckoo's Month

Thomas, Dylan portréja

Hold Hard, These Ancient Minutes In the Cuckoo's Month (Angol)

Hold hard, these ancient minutes in the cuckoo's month,
Under the lank, fourth folly on Glamorgan's hill,
As the green blooms ride upward, to the drive of time;
Time, in a folly's rider, like a county man
Over the vault of ridings with his hound at heel,
Drives forth my men, my children, from the hanging south.

Country, your sport is summer, and December's pools
By crane and water-tower by the seedy trees
Lie this fifth month unstaked, and the birds have flown;
Holy hard, my country children in the world if tales,
The greenwood dying as the deer fall in their tracks,
The first and steepled season, to the summer's game.

And now the horns of England, in the sound of shape,
Summon your snowy horsemen, and the four-stringed hill,
Over the sea-gut loudening, sets a rock alive;
Hurdles and guns and railings, as the boulders heave,
Crack like a spring in vice, bone breaking April,
Spill the lank folly's hunter and the hard-held hope.

Down fall four padding weathers on the scarlet lands,
Stalking my children's faces with a tail of blood,
Time, in a rider rising, from the harnessed valley;
Hold hard, my country darlings, for a hawk descends,
Golden Glamorgan straightens, to the falling birds.
Your sport is summer as the spring runs angrily.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com

Kakuk havának ősi percében szegődj... (Magyar)

Kakuk havának ősi percében szegődj
Glamorgan domb negyedik útján át oda,
hol a hajtásba szökkent friss rügyek nyomán,
az idő, mint vadász vidéki úr üget;
kengyelfutó kopóival, jelfákon át,
délszaki tájról űzi zsenge népeim.

Vidék, tornád a nyár, - a daru, víztorony,
s maghozó fák tövén a tócsák tűnt jegén
ötödhónapra nem korcsolya leng, - madár;
szegődj hazai nép, mesékkel dús világ,
halódó zöld vadon, csapán hullt szarvasok,
a torladt év szakán hajrázó nyár mögé.

Angolhon kürtjein zajdult kép hívja most
szirom-hó lovasok hadát, - s négyhúru domb
zsongó vizár fölött egy sziklát létre költ;
lüktet a szirt, sövény, ág-bog recseg, ropog,
törik, mint satuban rugó, - csontőrlő április,
zudíts utjára vágtatót, üzött reményt.

Jön a skarlát-föld négy poroszkáló szaka,
arcokra vért elejtett róka farka ír, -
szerszámzott völgyből kél a támadó idő;
szegődj buvó madárnyomokba honi nép,
mig az arany Glamorgan dombra héja vág,
tarts ki, fut a dühödt tavasz, - a nyár tiéd.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaF. A.

minimap