Ronsard, Pierre de: Jer cica, nézzük vajh a rózsa (Mignonne, allons voir si la rose Magyar nyelven)

Mignonne, allons voir si la rose
Qui ce matin avoit desclose
Sa robe de pourpre au Soleil,
A point perdu ceste vesprée
Les plis de sa robe pourprée,
Et son teint au vostre pareil.

Las ! voyez comme en peu d'espace,
Mignonne, elle a dessus la place
Las ! las ses beautez laissé cheoir !
Ô vrayment marastre Nature,
Puis qu'une telle fleur ne dure
Que du matin jusques au soir !

Donc, si vous me croyez, mignonne,
Tandis que vostre âge fleuronne
En sa plus verte nouveauté,
Cueillez, cueillez vostre jeunesse :
Comme à ceste fleur la vieillesse
Fera ternir vostre beauté.

Jer cica, nézzük vajh a rózsa
Melynek ma reggel nyílt bimbója
E napfényes bíbor palást,
Elvesztette-é esti báját
Bíborredőjű szép ruháját
S színét mely mint tiéd, jöjj, lásd.

Sajna! tekintsed: lám mi gyorsan
Hervad a szirma, s már a porban,
Elhullatá, aj, bájait!
Természet, ó, te, mostohánk vagy
Ily gyönyörűt ki élni nem hagy,
Csak pirkadattól estelig!

Így, ha hiszel nékem, cicácska,
Míg lobog életed pilácsa
Míg virul ágad, míg csak ép.
Szedd ma az ifjúság virágát,
Holnap a vénség lába ráhág
És lehanyatlik az, mi szép.
   
   
   
https://www.youtube.com/watch?v=oT4PLrF0utc 
https://www.youtube.com/watch?v=SAQQdeaBVPI 
https://www.youtube.com/watch?v=hMiJvyrJZoY 
https://www.youtube.com/watch?v=_Hq4oPwZElU 
https://www.youtube.com/watch?v=yypxmK62RGk 
https://www.youtube.com/watch?v=Yo8Hp-mvQOA  (szavalat)
https://www.youtube.com/watch?v=JHeaWTSyetI  (szavalat)
   
   
   
Enek a versnek inkább a Chansons populaires azaz népdalok vagy népszerű dalok között volna a helye, mert ott is az énekes előadáshoz irányítom esetleges olvasóimat, és azokat is az éneklés előadás figyelembevételével fordítottam, tehát nem a saját nézeteim szerint: mint már ezerszer a pusztába kiáltottam — főleg Sully Prudhomme A naplemente c. verse alatt —, helytelen a francia verseket jambikusan vagy trochaikuan fordítani, mert nincs azokban semmiféle, sem ti-tá-ti-tá stb., sem tá-ti-tá-ti- stb. lüktetés, továbbá abszurdum a nőrímes (néma -e-re végződő) sorokat megtoldani egy szótaggal, mert az ereszkedő sorvéget ad, márpedig francia versben nincs ereszkedő sorzárlat. Az énekes előadások azonban majdnem mindig rámcáfolni látszanaknak és igazat adni rajtam kívül mindenkinek, aki valaha is fordított francia verseket... A népdalok-népszerű dalok zenéje ugyanis nagyon gyakran hangsúlyozottan, feltűnően lüktet, a szöveg fonetikáját tökéletesen meghazudtolva és ellene dolgozva, mint itt is, a sorvégi –e hangokra pedig majdnem minden megzenésített szövegben teljes értékű vagy csaknem teljes értékű hangjegy esik, tehát az –e végű sorok énekelve valóban ereszkedők, kis híján ugyanúgy, mit a magyar nőrímes sorvégek. A fenti mű ritmusa az énekes előadásokban majdnem „jambikus”: TÁ-ti-ti- TÁ-tá-TÁ-tá-TÁ(-ti). Ezzel tökéletes ellentmondásban nincs a szavalatokban semmiféle monoton lüktetés, a sorvégi –e hangok pedig nem hallatszanak.