Vivien, Renée: Amazon (Amazone Magyar nyelven)

L’Amazone sourit au dessus des ruines,

Tandis que le soleil, las de luttes, s’endort.

La volupté du meurtre a gonflé ses narines :

Elle exulte, amoureuse étrange de la mort.

Elle aime les amants qui lui donnent l’ivresse

De leur fauve agonie et de leur fier trépas,

Et, méprisant le miel de la mièvre caresse,

Les coupes sans horreur ne la contentent pas.

Son désir, défaillant sur quelque bouche blême

Dont il sait arracher le baiser sans retour,

Se penche avec ardeur sur le spasme suprême,

Plus terrible et plus beau que le spasme d’amour.

Mosolygó amazon hág dőlt romok fölébe, 

Amíg a nap csatát elunva szunnyad el,  

Tágítja orrlyukát a gyilkolások kéje: 

Halál szerelmese, ujjongva ünnepel.

Szeretőt úgy szeret, ha veszte részegíti,

A bősz haláltusa, a lázas pusztulás.

Őt méz becézgetés negédje émelyíti,

Borzalmat inna csak, szomját nem oltja más.

Sápadt ajkak haván alélva csügg a vágya,

Végső csókot szakít, és szenvedélyesen

Végvonaglást eped, áhít, az gyújtja lángra, 

Szebb, s szörnyűbb lobbanás, mint bármely szerelem.