Alföldi Géza: Während wir träumen (Amig álmodunk Német nyelven)

Ne keltsétek fel az álmodókat,

amíg álmodnak, addig boldogok.

Foltozott

gúnyájuk királyi palást,

aranykalászt

ringat meg-sincs földjük.

Fölgyűlt

könnyük gyémánttá válik.

Az égig szikrázik

a földöntúli fény,

s az arany nagyot játszik

a kék ég ívén.

Robotos testünk

a szépség szobra,

ellopott lelkünk

a jóság csokra.

Füsttől mart hangjuk

orgonabúgás,

s márvány palotájukban

a rabszolgatartó

rongyos koldusként

száraz kenyérért kopog -

Ne keltsétek fel az álmodókat -

amíg álmodnak, addig boldogok!

Ihr sollt die Träumenden nicht wecken,

so lange träumen, sind die glückliche.

Geflickte

Lump ist jetzt, ein König Mantel,

goldenes Ähr’

wiegt das nichts-gibt Boden.

Flut von

Tränen, werden Diamanten.

Die zum Himmel funkeln

das jenseitige Licht

wie die Goldkugeln,

am blauen Himmel.

Unser Arbeitstier

Schönheit der Statue

wie die Seele Spiel

Strauss der Güte.

Stimmen sind rauchig,

wie Orgel brummen,

‘d in ihrem Marmorpalast,

ist der Sklaventreiber,

als zerlumpter Bettler,

bettelt für trockenes Brot

Ihr sollt die Träumenden nicht wecken,

so lange träumen, sind die glückliche.