Kiss Judit Ágnes: Aria of Regret (Megbán ária Angol nyelven)

Hazám, hazám, te mindenem,
Nem mondtad, hogy jó lesz nekem
Maradni benned és veled,
Én sem tettem ígéretet,
Hogy érted élek és halok,
S ha megversz is, csak hallgatok,
Míg kettőnk közt halkan rohad
Egy bántalmazó kapcsolat.

Hazám, hazám, szerelmesem,
Kibasztál velem rendesen:
Előbb sok édes vallomás,
Majd néhány sértés, s nem soká
– itt lakva egy fedél alatt –
Bennünk csak bűzös csönd maradt.
S én várom, hátha újra szólsz
Megunt nődhöz egy kurva szót.

Hazám, hazám, beismerem,
Már nem maradt önérzetem
Kimondani, hogy ennyi volt,
Bár nem eshetne semmi folt
Neveden, csak mert elmegyek,
De rég beláttam: nem merek.
Pusztító méreg napra nap:
Maradunk egy fedél alatt.

My dear nation, my everything,
You never said my well-being
Hinged upon my staying with you,
Neither did I swear I’d stay true,
That I’d live and die at your will,
Under your blows, just remain still,
As our toxic co-dependence
Quietly fades to putrescence.

My dear nation, savage lover,
Truth be told, you fucked me, proper:
First, the vows and promises, sweet,
Then the insults, and soon, indeed
– under one roof, our lives ordained –
Within, but rank silence remained.
And I await, one last goddamn
Word from you to your spent woman.

My dear nation, I do admit,
Self-respect I have none left, with
Which to proclaim, I have had it,
Your name would remain untattered
Anyway, if I were not there,
But to leave, I know: I don’t dare.
Battered, poisoned day after day:
Under one roof, wasting away.