Őszi vázlat (Magyar)
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom. |
Se creionează de toamnă (Román)
Copacul din capătul grădinii
adulmecă văzduhul spațial
golită-i fragila liniște a tăcerii
lunca tatonează hotarul eternal.
Ți se strânge inima de-ngrijorare
drumul se retrage târâș-grăbiș din zare
trandafirul e si el surescitat
pândind privește-n sine, surâde nemirat:
în dubioase peisaje îndepărtate
se pregătește durerea, cu pietate.
|