D’Annunzio, Gabriele (1863–1938) Művek   hu it

Életrajz

D'Annunzio Gabriele (eredeti nevén Rapagnetta). olasz író (1863-1938). Első verskötete (Primo Vére, 1879) még középiskolás korában jelent meg. Kezdetben Rómában volt újságíró. Első nagy regénye: Piacere, 1888-ban jelent meg; 1892-ben az Innocentet már franciára fordítják. 1897-ben Ortona képviselője lett, de 1900-ban a szocialistákhoz pártolt és kibukott a parlamentből. 1910-ben hitelezői elől Franciaországba menekült. Onnan a világháború hozta haza. 1915-ben a háborús párt élén agitált, majd, midőn Olaszország hadat üzent a központi hatalmaknak, bevonult. Mint repülőtiszt végigküzdötte a háborút; 1918. aug.-ban Bécs fölé repült és propagandairatokat szórt le. 1919. szept. 12.én önkéntes csapat élén elfoglalta Fiumét. A fasiszta Olaszország ezért benne az olasz nacionalizmus egyik apostolát tiszteli. 1920 óta Gardoneban, a Vittoriale villában elvonultan él. 1924-ben a Montenevoso hg.-e címet kapta. Híresebb regényei: Il trionfo della morte, 1894; Le vergini delle rocce, 1896; Il fuoco, 1900; Forse che si, forsé che no, 1910; Notturno, 1921; Cento cento e cento pagine del libro segreto di G. D'A, 1935. Fontosabb lírai kötetei és színdarabjai: Canto nuovo, 1882; Le laudi, 1903-1912; Figlia di Jorio, 1904 (Nemzeti Színház, 1937); Nave, 1908; Fédra, 1909. Mindezekben érzéki képzelőtehetségnek és a szenvedélyek kitűnő ismerőjének mutatkozik, erős hangulati hatásokra törekszik s ennek eléréséhez a rikítóbb eszközöket sem veti meg. Nietzsche és Dosztojevszkij mellett sokféle hatást fogadott be de mindig az olasz nyelv művésze maradt. A szép és meglepő kifejezési forma érdekli leginkább, a régi olasz nyelv kitűnő ismeretét nyelvújító törekvésekkel párosítja. Drámáinak női főszerepeit többnyire Eleonóra Duse alakította. Műveit magyarra Balla Ignác, Lyka Károly, Radó Antal, Szana Tamás, Zambra Alajos és mások fordították.

http://hu.metapedia.org/wiki/Gabriele_D'Annunzio

(Az oldal szerkesztője: P. T.)