Arghezi, Tudor: Apámnak (Tatălui meu Magyar nyelven)

E prea târziu să mă iubești,
Mai stai puțin să te gândești.
-Nu te-a mișcat, - sunt cițiva ani, '
Plânsoarea mea. - Setea de bani
Te-a cucerit și te-a furat,
Și pentru dânsa m-ai uitat.
-Mai stai puțin să te gâindești,
E prea târziu să mă iubești

Urmează- ți iute drumul vechi.
Să-ți țipe plânsu-mi prin urechi.
-Ți-aduci aminte când, pe drum,
Te-am întâlnit, cinci ani acum,
Mi-ai zis să fug.
Eu am fugit
Și dupa pâine-am pribegit.
-Să-ți țipe plânsu-mi prin urechi.
-Urmează- ți iute drumul vechi.

De-o fi senin sau înnorat,
Urmează- ți drumul apucat. -
E prea târziu să mă rechemi.
Eu sunt copil uitat de vremi.
Oh, lasă -mă să mor, să pier
Destule stele sunt pe cer.
Urmează- ți drumul apucat,
De-o fi senin sau innorat.

Hogy szeres engem, az késő már,
Gondolkodj el rajta, ’s magadba szállj.
-Nem hatott meg, - néhány éve már,
A zokogásom. – Pénzsóvárság
Elöntött és elragadt,
És miatta elfeledted fiadat.
-Gondolkodj el rajta, ’s magadba szállj,
Hogy szeres engem, az késő már.

Járj utadon a régi rendben.
Gyermeksírásom füledben csengjen.
-Emlékszel, amikor útközben
Öt éve találkoztunk mi ketten
Azt mondtad, hogy fussak.
És én futottam,
Fekete kenyér útján vándoroltam.
-Gyermeksírásom füledben csengjen
-Járj utadon a régi rendben.

Akár derült, akár felhős az ég,
Folytasd csak választott életed menetét
Nem hatnak rám szirén-dalok
Rég elfeledett gyerek vagyok.
Ó, hadd vesszek el, hagyj meghalnom
Van elég csillag fenn a menybolton
Folytasd csak választott életed menetét
Akár derült, akár felhős az ég,