Gernhardt, Robert: "Jön az élvezet" ("Die Lust kommt" in Hungarian)

Als dann die Lust kam, war ich nicht bereit.
Sie kam zu früh, zu spät, kam einfach nicht gelegen.
Ich hatte grad zu tun, deswegen
war ich, als da die Lust kam, nicht bereit.

Die Lust kam unerwartet. Ich war nicht bereit.
Sie kam so kraß, so unbedingt, so eilig.
Ich war ihr nicht, nicht meine Ruhe, heilig.
Da kam die Lust, und ich war nicht bereit.

Die Lust war da, doch ich war nicht bereit.
Sie stand im Raum. Ich ließ sie darin stehen.
Sie seufzte auf und wandte sich zum Gehen.
Noch als sie wegging, tat es mir kaum leid.
Erst als sie wegblieb, blieb mir für sie Zeit.

Mikor aztán jött a kéj, nem voltam kész.
Túl korán jött, vagy későn, szóval pont nem jókor.
Mindig éppen vót valami dógom,
ezért, mikor jött a kéj, nem voltam kész.

Váratlanul jött a kéj. És nem voltam kész.
Hirtelen volt, feltétlen, csak jött és ment.
Én se, a nyugalmam se volt neki szent.
Csak jött a kéj, és én nem voltam kész.

Itt volt a kéj, de én nem voltam kész.
Ott állt egyhelyben. hagytam, hadd legyen.
Fölsóhajtott, indult, hogy most elmegyen.
Még, amikor ment, gondoltam, hogy hagyom.
Csak mikor már nem jött, lett vón időm nagyon.