Lear, Edward: Négy Limerick („Butavers”) (4 Limericks in Hungarian)

There is a Young Lady whose nose
Continually prospers and grows;
When it grew out of sight,
she exclaimed in a fright,
"Oh! Farewell to the end of my nose!"
    
     ***
   
There was a Young Lady whose bonnet,
Came untied when the birds sate upon it;
But she said: 'I don't care!
All the birds in the air
Are welcome to sit on my bonnet!'
  
     ***
   
There was an Old Man in a boat,
Who said, 'I'm afloat, I'm afloat!'
When they said, 'No! you ain't!'
He was ready to faint,
That unhappy Old Man in a boat.
   
     ***
   
There was an Old Lady whose folly
Induced her to sit in a holly:
Whereupon by a thorn
Her dress being torn,
She quickly became melancholy.

Van egy orr, s az orr-gazda: nő.
Gyarapszik s vége egyre nő;
Már nem látszik a vég,
A hölgy sikolt: „Nagy ég!
Pá, orrvégem, mely eltü-nő!”
   
     ***

Van egy Ifjú Hölgy. Szép kalapját
Madarak lepik s szétharapják;
De ő mond: „Nem baj az!
Madár? Lehet pimasz!
Lepjék el alakom kalapját!”

     ***
   
Egy Aggnak csónakja pörög.
Kiáltja: „Jaj, hajótörök!”
Mondják: „Ugyan, dehogy!”
Ettől majd’ összerogy
Az Agg, ki csónakban hörög.
   
     ***
   
Egy Agg Hölgy mit ki nem agyal!
Hogy a jó szék bokor: magyal.
És beleüle tüstént,
És rongyos lett a tüskén,
És most düh döfi mint agyar.

A limerickekre az anapesztus is jellemző (U U —  = angol versben: két hangsúlytalan, egy hangsúlyos szótag, magyar versben: két rövid, egy hosszú szótag). A fordítók nem mindig veszik figyelembe, én se mindig. Némi kiigazgatásokkal anapesztusi jelleg adható a fenti fordításoknak:

Van egy orr, s kinek orra: nő.
Gyarapszik, a vége nő;
Tovatűnik a vég,
Az hölgy sikit: „Ég!”
„Pá, orr hegye, messzetünő!” 

     ***

Van egy Ifjú Hölgy. A kalapját
Madarak lepik, összeharapják;
De a Hölgy: „Sebaj az!
A madár, a pimasz,
Hadd lepje kalapnak alapját!”

    ***
   
Egy Öreg — a hajója pörög —
Kiáltja: „Hajótörök!”
Mondják: „Mi? Dehogy!”
De a tag le-lerogy,
Az Öreg, ki hajóba' hörög.   

     ***
   
Egy Öreg Hölgy mit kiagyal!
Hogy a jó szék cserje: magyal.
Beleült, s kifakadt:
„A ruhám! Kiszakadt!"
Most düh döfi mint egy agyar.