Poe, Edgar Allan: Szonett a tudományhoz (Sonnet - To Science in Hungarian)

Science! true daughter of Old Time thou art!

Who alterest all things with thy peering eyes.

Why preyest thou thus upon the poet's heart,

Vulture, whose wings are dull realities?

How should he love thee? or how deem thee wise,

Who wouldst not leave him in his wandering

To seek for treasure in the jewelled skies,

Albeit he soared with an undaunted wing?

Hast thou not dragged Diana from her car?

And driven the Hamadryad from the wood

To seek a shelter in some happier star?

Hast thou not torn the Naiad from her flood,

The Elfin from the green grass, and from me

The summer dream beneath the tamarind tree?

Tudomány! Te letűnt kor porontya!

Hamissá lesz mind, mit vizslatni kélsz.

Keselyű! - Zord tények szárnyas mása -

Mért épp a költőnek szívébe tépsz?

Ugyan mért szeressen, s tartson bölcsnek:

Hisz nem hagyod kóborolván vagyont

Szerezni; kincsét dús-ékű égnek,

Midőn merészen magasban csapong.

Nem száműzted-e végleg Dianát?

S nimfát erdő-honából, hogy fusson

Menedékért egy másik bolygóra át?

Najádot; ki jól megvolt ár-habon,

Tündér-manót a rétről, s fák alatt

Fekvő magamtól nyári álmokat?