Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dehmel, Richard: Nehéz órában (Aus schwerer Stunde Magyar nyelven)

Dehmel, Richard portréja

Aus schwerer Stunde (Német)

Ich konnte nur noch lächeln;
ich war so traurig im Grunde,
daß meine eigne Stimme mir fremd klang.
Da traf mich Deine Stimme,
und ich konnte wieder lachen wie als Kind,
und Einmal weinten wir vor Glück.
O ich danke dir,
in dieser schlaflosen Nacht,
wo du fern von mir
zwischen Tod und Leben liegst.
Sieh, ich falte wie als Kind die Hände:
Bleib mir, laß mich nicht allein,
ich habe Furcht bekommen
vor den einsamen Nächten.
Wenn du stürbest,
nein, ich würde nicht weinen,
meine Seele ist geübt im Trauern;
        aber ich würde nie mehr lachen können.

 

 



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
Az idézet forrásaDie Deutsche Gedichtenbibliothek Internet

Nehéz órában (Magyar)

Csak mosolyra futotta;
oly mélyen fészkelt bánatom,
hangom belül is idegenül szólt.
Akkor ért a Te hangod,
és gyermekként kacagni tudtam megint,
s örömtől veled sírni is.
Köszönöm neked,
álmatlan éjemen most,
mikor távol vagy
élet s halál közt fekve.
Nézd, mint egy gyerek, úgy imádkozom:
Maradj meg, ne hagyj most el,
rám zúdult a félelem
a magányos éjektől.
Ha meghalnál,
nem, nem fognék sírásba,
a lelkem gyászolásban gyakorlott;
        ámde soha már nem tudnék nevetni.



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap