Endrikat, Fred: A vidám Diogenész 07. A humor (Der fröhliche Diogenes 07. Der Humor Magyar nyelven)

                    „Verse in Kürze
                     zur Lebenswürze”

Humor ist sozusagen unser Senf des Lebens.
Er macht ein Stücklein trocken Brot zum Leibgericht.
Wer ihn nicht selbst besitzt, der hamstert ihn vergebens,
so hat man ihn entweder - oder hat ihn nicht.

Humor ist schwierig oder gar nicht zu ergründen.
Er ist stets taktvoll, niemals vorlaut und nicht spitz.
Humor ist zu erleben und nicht zu erfinden,
im Gegensatz zu seinem kleinen Bruder Witz.

Humor ist unser Freund in allen Lebenslagen,
weil er dem Herz entspringt und nicht dem Intellekt.
Man kann zum Beispiel mit Humor die Wahrheit sagen,
so dass sie uns bekommt und halb so bitter schmeckt.

Humor blüht auch an kühlen Dauerregentagen
und stimmt uns fröhlich, wenn es noch so schaurig ist.
Ja, mit Humor lässt sich sogar ein Humorist ertragen,
und wenn er wirklich noch so traurig ist.

    
                    „Nem eszek életet nyersen:
                     lefőzöm, fűszer a versem.”

A humor úgyszólván mustár az életünkben.
A száraz serclit is csemegévé keni.
Kinek nincs, ne keresse mint bolhát az ingben,
mert vagy van humora neki, vagy nincs neki.

A humor bajosan vagy nem kutatható, nem.
Sosem tolakodó, sértő, kekk, szemtelen.
A humor éltető s nem feltaláltató sem,
nem olyan mint öccse, a vicc, mely szertelen.

A humor barátunk az élethelyzetekben,
Mert nem komor ész szüli, hanem szív: derű.
Igazságot mondhat meg kíméletesebben,
lenyelhetjük azt, és csak féloly keserű.

Zimankós időkben is éltetőerő ez,
felvidít, mikor sza... izé, pácban vagyunk.
Humorral egy humorista is elviselhető lesz,
bármennyire búsítja is agyunk.

(Megjegyzendő, hogy Endrikat kis híján — egyetlen betű híján — agyhumorban halt meg, akárcsak Krinthy: tudniillik agytumorban.)