Avagy
Oberon és Titánia aranylakodalma
Intermezzo
DÍSZLETMESTER
Lepihenünk végre most.
Mieding jó legényi.*
Vén hegy, mély völgy, harmatos,
Ez szcénánk, nem tenyérnyi.
-----------------------
* Weimari díszletmester. Az „Oberon”-ban egy poillanatra sem állhattak meg a díszletezők.
-----------------------
HEROLD
Ötven esztendőt kiállj,
És arany lesz a lakodalmad.
De ha elmúlt a viszály,
Bíz’ örülök az aranynak.
OBERON
Szellemek, legyen nyoma,
Ha köröttem lebegtek!
Király s királyasszonya
Ma újra egybekeltek.
PUCK
Puck jön, pörög, fut, kacsáz,
Már táncra áll a lába.
Vele örvendezni száz
Sietve lép nyomába.
ARIEL
Énekszót hoz Ariel
Égtiszta zengzetekkel,
Sok torz pofa csábul el,
De szépek is sereggel.
OBERON
Az összeférést jó tanulja
Tőlünk férj s a nő meg!
Egymást hogy szeretni tudja,
Csak válaszd széjjel őket!
TITANIA
Férj duzzog vagy nej pöröl?
Legyenek megragadva,
Délre vigyétek azt,
Ezt minél északabbra.
ZENEKAR, TUTTI (Fortissimo)
Szúnyogorrok, légytüdők
És egész pereputtyuk!
Lombban béka, víg prücsök,
A zenekart mi adjuk.
SZÓLÓ
Szappanbuborékduda
Jön ott felénksodorva.
Hallga, szól csigacsuda,
Csacsog a tömpe orra.
FORMÁT ÉPP MOST ÖLTŐ SZELLEM
Póklábacska, békapocak,
Szárny, s kész a kecske-fecske!
Nyarat csinálni vacak,
De jó költészetecske.
EGY PÁROCSKA
Kis lépés, nagy lendület
Mézes illatködökben;
Topogsz ugyan eleget,
De szárnyad föl se röppen.
KÍVÁNCSI UTAZÓ*
Nem maszkabál e vigalom?
Higgyek vajon szememnek?
A szép isten, Oberon,
Már megint nem jelent meg?
----------------
* Nicolai.
----------------
ORTHODOX*
Farok, karom nincsenek!
És mégis joggal hörgök:
Akár a görög istenek,
Ez is egy csúnya ördög.
----------------
* Leopold von Stolberg; kikelt Schiller: „Görögország istenei” ellen.
----------------
ÉSZAKI MŰVÉSZ
Ma amihez hozzányulok,
Csak vázlat, kurta-furcsa;
De idejében indulok
Itáliai útra.
PURISTA
E társaság mit összezüll!
Engem le már a bú vert.
S az összes boszorkák közül
Csak kettőn látni púdert.
FIATAL BOSZORKÁNY
A púder, mint a szoknya: lom.
Való ősz nőre, aggra.
Én feszes testem mutatom,
Csupaszon ülve bakra.
MATRÓNA
A szótok mind modortalan,
Nem duzzogunk miattok;
De remélem, ily finoman
S ifjan el is rohadtok.
KARMESTER
Szúnyogorrok, légytüdők,
Hagyjátok a csupasz húst!
Lombban béka, víg prücsök,
Tartsátok, hé, a taktust!
SZÉLKAKAS (az egyik oldal felé)
Kielégít minden igényt
A társaság, de tényleg!
Csupa eladó lány s legény,
A legszebb szépremények.
SZÉLKAKAS (a másik oldal felé)
És ha a föld meg nem nyilik
Mindent elnyelni menten,
Nekiiramodok legitt,
Vigyen az ördög engem!
XENIONOK*
Itt vagyunk mint bogarak,
Hordva szúrós fulánkot,
Illően Sátán Urat,
Köszönteni papánkat.
----------------
* Xenion görögül = ’idegen’ vagy ’vendégnek adott ajándék’. Disztichonban írt bökverseiknek adták ezt a nevet Goethe és Schiller. L. https://en.wikipedia.org/wiki/Xenien vagy https://de.wikipedia.org/wiki/Xenien .
----------------
HENNINGS*
Na nézd csak, hogy’ tréfálnak itt
Naívan nagy csapatban!
A végén még majd azt hiszik,
Ez jó szívük miatt van.
----------------
* „A kor géniusza”, később „A XIX. század géniusza” című (ezért Ci-devant, azaz ’azelőtt’, egy kissé lejjebb) folyóiratában „minden finomabb érzést sértő sansculotterie”-val, vulgáris szegényességgel, rosszindulattal, kárörömmel vádolta Goethe Xenionok c. epigrammáit. Verseskötete adott ki „Musaget” (’Múzsavezető’, mecénás) címen.
----------------
MUSZAGETÉSZ
Én elvegyülni szeretek
E boszorkányseregben;
Mert bizony könnyebb ezeket
Mint múzsákat vezetnem.
CI-DEVANT A KOR GÉNIUSZA
Jó emberekkel nincs bajom.
Köpenyem kapd el gyorsan!
Mint a német Parnasszuson,
Blockbergen tágas orom van.
KÍVÁNCSI UTAZÓ
Na, ki ez a merev úr?
Büszke a lépte, orra,
Emez mindenbe beletúr
„Jezsovitát szimatolva.”
DARU*
Halászok én remekül
Tisztában, zavarosban;
A jámbor úr ezért vegyül
Ördögcsapatba mostan.
----------------
* Lavater. Goethe (Eckermann-nak:) „ »Lavater igazán jó ember volt, de óriási tévedések rabja, a szigorú igazság nem volt kenyere, becsapta saját magát és másokat. Ezért szakítottunk végképp egymással. Utoljára még láttam egyszer Zürichben (...) Járása olyan volt, mint egy darué, ezért jelenik meg a Blockbergen daru képében. « – Megkérdeztem Goethétől, vajon érdeklődött-e Lavater a természet iránt, amint erre Fiziognómiájából esetleg következtetni lehetne. »Egyáltalán nem – válaszolta Goethe –, törekvései csupán az erkölcsire, a vallásira irányultak.«”
----------------
VILÁGFI*
A jámboraknak, állítom,
Minden csak vehiculum;
Lesz a Blocksbergen e napon
Nem egy conventiculum.
----------------
* Goethe.
----------------
TÁNCOS
Mi az, új kar jön ide tán?
Dobpergést küld a távol.
„Csak unisono zsong a nád
Bölömbikák szavától.”
TÁNCMESTER
Hogy föllendülne Láb ezer,
Egyenesedne vén Test!
Torz ugrál, Ormótlan szökell,
És nem kérdi, miként fest.
FIDULÁS [= hegedűs]
Gyűlöli ez a csőcslék
S ölni egymást szaladna;
A duda tartja össze még,
Mind vadakat Orpheus lantja.
DOGMATIKUS*
Kritika? kétely? Csak köpök.
E zajjal nem gyötörtök!
Ha még vannak is ördögök,
Csak valami az „Ördög”!
---------------
* A Kant előtti, wolfiánus filozófia híve. (Az ontológiai istenbizonyításon is élcelődik itt Goethe, meg alighanem azon, hogy Istent és az Ördögöt „valami”-nek tartják (t.i. konkrét létezőknek, nem pedig elvek vagy fogalmak megszemélyesítésének.)
---------------
IDEALISTA*
Képzeletdús szubjektumom
Markában tart keményen:
Ha minden én vagyok, tudom,
Ma megkergült az énem.
---------------
* Fichte.
---------------
REALISTA
A Lényeg az agyamra mén,
Ilyesmire se vártam;
Itt először nem állok én
A lábamon szilárdan.
SZUPERNATURALISTA*
Itt lennem tiszta élvezet,
Bravó, ördögfióka!
A rossz szellemekből lehet
Következtetni a jókra.
----------------
* Jacobi. (Irracionalista filozófus; bírálja a racionalista filozofálást, mert az nem juthat túl a feltételesség körén, ezért szükségképpen atheizmushoz és fatalizmushoz vezet.)
----------------
SZKEPTIKUS
Lángocskák után futrnak, ím,
Vélik, kincs tárható fel.
„Teufel”-ra „Zweifel”* csak a rím;
Ez a nekem való hely.
----------------
* „Teufel” és „Zweifel”: „Ördög” és „Kétely”. (A Faust második részében elő is fordul ez mint rím. Ott „Kétely”-nek és „Métely”-nek fordítottam.)
----------------
KARMESTER
Lombban béka, víg prücsök,
Átkozott dilettánsok!
Szúnyogorrok, légytüdők,
Zene a hivatástok!
AZ ÉLELMESEK*
Viselünk Sanssouci nevet,
Jókedvünk el ne tűnjön;
Lábon immár nem lehet,
Ezért járunk fejünkön.
--------------
* Akik a francia forradalomban is alkalmazkodnak.
--------------
AZ ÉLELMETLENEK*
Rég kipitizénk sok jó falatot;
Most meg az Isten is bánt!
Cipőnk a táncba belekopott,
Hát szaladunk most mezítláb.
--------------
* Az emigráns arisztokraták. (A többi három is e területről.)
--------------
LIDÉRCEK
Mocsár mélyiről gyövünk,
Ott születtünk, mocsárba’.
De hamar beilleszkedünk
A fényes társaságba.
METEOR
Magas égből szállt ide
Csillagsugárvilágom;
Heverek fű közibe,
Ki segít talpra állnom?
A MASSZÍVAK
Helyet nekünk! Sok helyet!
A fű tőlünk lekókad.
Szellemek ám ezek is,
Csak ormótlan tagokkal.
PUCK
Ne cammogjatok nekem
Mint elefánt, csapatban!
S a legormótlanabb legyen
Ma Puck, a faragatlan!
ARIEL
Ki a Szellem és a jó
Természet szárnyát hordja,
Legyen velem suhanó
A rózsabokorba!*
--------------
* Wieland Oberonjában rózsabokrok közt állt a tündérpalota.
--------------
ZENEKAR (pianissimo)
Fentről sugárzik világ
Felhőre, ködgomolyra.
Lombban lég és kong a nád,
És minden szétoszolva.