Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rilke, Rainer Maria: Wilder Rosenbusch

Rilke, Rainer Maria portréja

Wilder Rosenbusch (Német)

Wie steht er da vor den Verdunkelungen

des Regenabends; jung und rein;

in seinen Ranken schenkend ausgeschwungen

und doch versunken in sein Rose-sein;

 

die flachen Blüten, da und dort schon offen,

jegliche ungewollt und ungepflegt:

so, von sich selbst unendlich übertroffen

und unbeschreiblich aus sich selbst erregt,

 

ruft er dem Wandrer, der in abendlicher

Nachdenklichkeit den Weg vorüberkommt:

Oh sieh mich stehn, sieh her, was bin ich sicher

und unbeschützt und habe was mir frommt.

 

Frühling 1924, Wallis, Nähe Muzot



FeltöltőTauber Ferenc
Kiadóhttps://www.versalia.de
Az idézet forrásahttps://www.versalia.de

Vadrózsa-bokor (Magyar)

Ahogy állja esős este árnyait

fiatal s tiszta testével;

indáival adakozva ágazik,

mégis elmerül a rózsa-létben;

 

a sok sima virág itt-ott már kinyílt,

mind csak úgy, és nem külön ápolva:

így, magától is végtelenül  virít,

és hihetetlen, magában lángolva

 

szólítja a vándort, kit révedezve

esti útja épp arra vezet el:

Lásd, itt állok, lásd, nem vagyok elveszve,

nincs védelmem, ám megvan, ami kell.

 

1924 tavasza, Wallis, Muzot közelében



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap