Phernaszész, a költő, most dolgozik
epikus költeménye legfőbb részletén:
miként szerezte meg a perzsa birodalmat
Dareiosz, Hüsztaszpész fia. (Az, akitől
nagy uralkodónk, Mithridatész Eupator
és Dionüszosz származik.) - Igen, de itt
bölcselemre van szükség: elemezni, mit
érezhetett Dareiosz ezen a napon:
nyilván gőgöt és részegséget; vagy talán
minden dicsőség hívságának tudatát?
A költő ezt mérlegeli nagy gondosan.
De megzavarja ebben egy rabszolga, ki
lihegve jő a gonosz hírt jelenteni;
a rómaiakkal kitört a háború;
hadunk zöme már átlépte a határt.
A költő elképed. Micsoda balszerencse!
Semmi remény immár, hogy nagy uralkodónk,
Mithridatész Dionüszosz és Éupator
a költészettel, görög versekkel törődjék...
Épp görög versekkel, háború idején!
Phernaszész elborul; hát nem elkeserítő!
Most, amikor biztos volt, hogy Dareioszával
majd diadalmaskodik, és becsapja végre
egyszer s mindenkorra ádáz cenzorait.
Ó, meddig kell most tervét halogatnia?
És még ha csak halogatásról volna szó!
De azt se tudjuk, biztonságban vagyunk-e
Amiszoszban. A város gyöngécske erőd,
s a rómaiak rettentő ellenfelek.
Hogy bírunk velük, kappadókiaiak?
Lehetséges-e kitartanunk ellenük?
Kellett nekünk a légiókkal versenyezni?
Ázsia nagy istenei, segítsetek!
De hasztalan minden fájdalma s zavara,
a költemény eszméje nem hagyja nyugodni.
Nyilván gőgöt és részegséget; semmi kétség.
Igen, gőgöt s részegséget érzett az új Király.
Mithridatész - VI. Mithridatész Eupatór, Dionüszosz, Pontosz királya (i. e. 111-63), a rómaiak egyik legnagyobb ellenfele. 66-ban Pompeiustól döntő vereséget szenvedett.
Amiszosz - jelentős pontoszi város, a rómaiak 71-ben foglalták el.