Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dickinson, Emily: (Egy első Néma Eljövés —) ((A first Mute Coming —) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

(A first Mute Coming —) (Angol)

A first Mute Coming —
In the Stranger's House —
A first fair Going —
When the Bells rejoice —

A first Exchange — of
What hath mingled — been —
For Lot — exhibited to
Faith — alone —
  
  
(1863)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ A_first_Mute_Coming_%E2%80%94

(Egy első Néma Eljövés —) (Magyar)

Egy első Néma Eljövés —
Az Idegen Lakába —
Egy első Tiszta Elmenés —
Harangok víg Szavára —

Egy első Csere — mindazé
Mi össze — keverve — állt —
Annak ki Hittel szembesült —
Egyedül — neve Lót —
   
   
   

Nem biztos, hogy ez a vers is rejtvény, enigma, mint jó pár E. Dickinson-vers; lehet, hogy szerzője elképzelt egy felemelő jelenetet és azt nyelvileg hármas paralellizmssal, három hasonló mondatszerkezettel írta le, de nem rendelt hozzájuk konkrétabb tartalmakat. Sőt még az is elképzelhető, hogy először azt a hármas parallelizmust és a vers ritmusát gondolta ki, és csak később öltöztette szavakba és gondolatokba, ha úgy tetszik "mondanivalóba"; Shelleyről, Weöres Sándorról is tudható, hogy nem egy versük ilyen módon született. De ha életrajzi adatok elemzésével megfejthető is a vers, az olvasó számára az akkor sem több, mint aminek mutatja magát — esetleg hozzáképzelhetünk konkrét tartalmakat, pl. azt, hogy az Idegen maga Emily, hisz ő a világtól elidegenedettnek érzi magát, de mégis elképzeli, hogy egyszer csak eljön majd hozzá Valaki és együtt elmennek Valahova. Mivel a jelentés, a versbeli szituáció bizonytalan, kontextus sem árulja el az olvasónak, hogy milyen jelentésben olvasandók bizonyos szavak; pl. az angol „fair” szónak van vagy negyven jelentése, a lot szónak is van egy csomó, pl. mindjárt éppen az, hogy „egy csomó” (sok), továbbá „sorshúzás”, „osztályrész”, „valakinek a sorsa” és még néhány. Ezen kívül az sincs kizárva, hogy a bibliai Lót nevét kell látni, helyesebben hogy azt is lehet látni a szóban (v.ö. Mózes I. könyve, 19:1-26; http://www.immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=1&fejezet=19&o1=2&o2=3&o3=4), annak ellenére, hogy ennek az értelmezésnek vannak nehézségei. Lót „idegen” volt Szodomában, ezt a szemére is hányják a város lakói („Ő az egyetlen jövevény köztünk, és ő akar törvényt szabni?”). Valóban eljöttek házához az angyalok, bár egyáltalán nem „némán”; esetleg azt gondolhatjuk, hogy csak Lót hallotta, amit mondtak, a város lakói nem... Az angyalok kiviszik a romlott, bűnös városból a nem odavaló Lótot. Harangszóról nem beszél a Biblia, de Emily odaképzelhette, hiszen, ha ez az értelmezés igaz, akkor Lót helyzetébe stilizálhatta saját magát és Szodoma helyébe a saját környezetét, ott pedig voltak harangok. Égi harangok is lehetnek azok: 'az Ég is örül(ne), hogy ki- és megmentik Emily Dickinsont'...

Ami össze volt keverve: Lót igaz ember volt, mégis Szodomában lakott, az erkölcsi fertő kellős közepén. Ez a „keverék” Lót számára fel lett cserélve, és ő csak — vagy: egyedül ő — a Hittel lett szembesítve: még a saját családja sem akarta elhinni, hogy baj van, hogy ég a lábuk alatt a talaj, nem hogy a város lakói, a felesége pedig sóbálvánnyá változott útközben, mert hátranézett; de ő, Lót, hitt az angyaloknak, odahagyta hazáját, és még csak hátra se nézett... Az értelmezés nehézsége: Lót nem volt egészen egyedül, leglábbis konkrét értelemben nem, mert a lányai is vele mentek.

Ha a „Lot” szó nem a bibliai Lótot jelenti, akkor nem tudom, mit jelent és nem értem a vers végét. Ám ez az én bajom, nem a vers baja: egyáltalán nem szükséges, hogy egy vers pontosan, minden részletében érthető legyen. (Mindazonáltal ez nem igazolja a halandzsaversek létjogosultságát, még kevésbé nem-halandzsaversek halandzsafordításainak létjogosultságát. Halandzsázni szemérmetlenség, prostitúció, a Betű, a Szó, az Irodalom megcsúfolása, a Nyelv, a Kommunikáció Szodomája és Gomorája.)

Egy másik E.D.-versben is szerepel a Lot szó vagy (és/vagy?) név: There is another Loneliness — Van ám Magány másfajta is, l. ott.

(A verset pontosan lefordítani csak a sorok meghosszabbításával volt lehetséges (4 — 3 [vagy 3 ½] — 4 — 3 [vagy 3 ½] jambus; jambus =   u —   azaz egy hangsúlytalan, magyar versben rövid, + egy hangsúlyos, magyarban hosszú, szótag); jambus helyett állhat anapesztus [u u —]. Emily Dickinson számos versének ilyen a prozódiája.)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap