József Attila: Du weisst, dass es keine Vergebung gibt (Tudod, hogy nincs bocsánat Német nyelven)

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.

1937

Es gibt keine Vergebung
Trauer ist es vergebens.
Sei, was du gern wärst: ein Mann,
das Gras wächst dir zeitlebens.
 
Die Sünd’ wird nicht einfacher,
die Tränen sind vergebens.
Du bist der Beweis dafür,
danke dafür besonders.
 
Beschuldig’, verspreche nichts
sei nicht leidig zu dir selbst,
beuge ‘d erobere nicht,
lauf von Krieg weg, wie ein Krebs.
 
Bleib immer überflüssig,
spann das Geheimnis nicht aus.
Und auch diese Menschlichkeit,
bis ein Mensch rümpfe nie aus.
 
Denk daran, wie geschnaubt hast,
gebettelt ganz vergebens.
Falsche Zeuge geworden,
bei dem eigenen Prozess.
 
Vater hast du gerufen
Mann in gottlose Krise
‘d böse Kinder gefunden,
in der Psychoanalyse.
 
Den falschen Worten geglaubt
von dem bezahlten Gönner,
und sieh, hat niemals jemand,
je gesagt, dass du gut bist.
 
Stets betrogen, so geliebt,
nur trug, so kannst nicht lieben.
Die geladene Waffe,
halte jetzt an deinem Herz.
 
Lass die Prinzipien fallen
‘d hoffe auf wahre Liebe,
glaub, wie ein Hund glaubt hätte,
an den ehrlichen Dieben.