Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: Она сидела на полу…
Она сидела на полу… (Orosz)Она сидела на полу И груду писем разбирала – И, как остывшую золу, Брала их в руки и бросала –
Брала знакомые листы И чудно так на них глядела – Как души смотрят с высоты На ими брошенное тело...
О, сколько жизни было тут, Невозвратимо-пережитой! О, сколько горестных минут, Любви и радости убитой!
Стоял я молча в стороне И пасть готов был на колени, – И страшно-грустно стало мне, Как от присущей милой тени.
1858
|
A padlón ült… (Magyar)A padlón ült, körötte nagy halom levél - azt válogatta, hamuvá hült írásokat: ezt olvasta, azt félredobta.
Felvett egy-egy képeslapot, s megdermedt a csodálkozástól: lelkek néznek így elhagyott testükre az ég magasából.
Mily élet volt ez valaha, és nem jön vissza soha többet! Hány szomorú pillanata megölt szerelemnek s örömnek!
Mellette álltam, csüggeteg, némán, és majdnem térdre esve - s elkomorodtam, mintha egy kedves árny állt volna helyemre.
|