Busch, Wilhelm: Az ősz (Im Herbst in Hungarian)

Der schöne Sommer ging von hinnen,

Der Herbst, der reiche, zog ins Land.

Nun weben all die guten Spinnen

So manches feine Festgewand.


Sie weben zu des Tages Feier

Mit kunstgeübtem Hinterbein

Ganz allerliebste Elfenschleier

Als Schmuck für Wiese, Flur und Hain.



Ja, tausend Silberfäden geben

Dem Winde sie zum leichten Spiel,

Sie ziehen sanft dahin und schweben

Ans unbewußt bestimmte Ziel.



Sie ziehen in das Wunderländchen,

Wo Liebe scheu im Anbeginn,

Und leis verknüpft ein zartes Bändchen

Den Schäfer mit der Schäferin.

Hát innen elvonult a szép nyár,
   
Az ősz, a dús, elérkezett.
   
Szőnek a pókok szerteszét már
   
Sok ünnepi öltözetet.
   
   
A Jelen Ünnepére fátylat
   
Mesteri hátsólábaik
    
Szőnek, bevetni tündérágyat:
   
Rétek és erdők téreit.
   
   
Ezer finom ezüstfonállal
   
Lengén játszadozik a szél,
   
Vonulnak légmezőkön által,
   
Nem tudva, hova, mi a cél.
   
   
Csodaországba húznak egyre,
   
Hol a vágyak tündérmesék,
   
Ahol lágy szálak fűznek egybe
   
Pásztorlányt s pásztorkedvesét.