Endrikat, Fred: Herdentiere

Menschen, die sich selber nichts zu sagen haben,
Sieht man stets in Scharen, Rotten oder Rudeln
stehen, sitzen oder wandern.
Einer glotzt und schnuppert nach dem andern.
Mit Begeisterung können sie sich so
recht von Herzenslust mit Schleim und Schmier besudeln.
statt den eignen Dreck an einer Rinde abzuschaben.
Nur in Horden sind sie ihres Lebens froh.
Wie herrlich ist es, ganz allein
mit sich selbst vereint zu sein,
irgendwo
auf einem stillen Clo.

Emberek, kiknek semmi társalognivalójuk,
folyton csordába, falkába, nyájba tömörülve
ülnek, állnak vagy útnak erednek.
Szagolgatják egymást, bambán egymásra merednek.
Élvezettel kenik összevissza egymást
nyállal meg egyéb váladékok nemével
ahelyett, hogy cipőjük sarát le fán törölnék.
Csak hordában élvezik az életet!
De szép ha egyes-egyedül
az ember önmagával egyesül;
a hely lehet bármely más hely helyett
egy szép csendes klozet.