Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Endrikat, Fred: Stilleben

Stilleben (Német)

Durch das Fenster blinzelt Morgensonne,
füllt mit goldnem Glanz das Kämmerlein.
Auf dem Stuhl tickt umgekippt ein Wecker.
Tiefes Schnarchen mischet sich darein.

An der Lehne baumelt eine Hose,
und sie stöhnt und windet sich vor Qual.
Es vereint zum Ganzen sich harmonisch
Ticken – Schnarchen – Morgensonnenstrahl.

Auf dem Boden einsam liegt ein Stiefel.
Daneben gähnt ein leeres Portemonnaie.
Vor dem Bette jammert ein Zylinder,
neben ihm ruht still ein großer See.

In dem Bett, am Fußend', ruht ein Schädel.
Mit dem Hals ein Schlips um Freiheit ringt.
Gegenüber, auf des Kopfes Kissen,
ein bestrumpfter Fuß zu Tage dringt.

Auf dem Fußend' steht ein großer Globus,
und zwei Hände fassen rücklings ihn.
Und zwei Lippen murmeln: »O, mein Schädel.« –
Und die Sonne grinst mit froher Mien'.

Leise lallt es: »Ober, noch 'ne Runde.
Schluß wird nich jemacht, ihr Lumpenpack!« –
Einem Seligen schlägt keine Stunde.
Und der Wecker macht tick-tack, tick-tack!



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

Csendélet (Magyar)

Reggeli naptól arany az ablak,
azzal van a kis szoba tele.
Nem borul fel, csak ketyeg egy óra,
mély hortyogás vegyül el vele.

Széktámláról nadrág lóg le renyhén,
nyögdécsel, vet kínos ráncokat.
Harmonikus összhangzatba olvad
tiktakk — hortyogás — reggeli nap.

Fél pár csizma hever padlón árván,
erszény ásít vele üresen.
Ágyelőkén vinnyog egy cilinder,
egy nagy tó áll mellette lesen.

Ágy lábánál fej, koponya nyugszik.
Nyakkendő hagyná el a nyakát.
Ágy fején a párnát gyűrve-nyomva
kilátszik egy zokni fedte láb.

Ágy lábánál földgömb áll a földön,
kétfelől szorítja két marok.
Két ajak súg: „Ó, szép koponyácskám!”
Kint a nap vidáman vigyorog.

Halk motyogás: „Főúr, még egy rundot!
Semmi záróra, ti tökfejek!"
Elhúnytnak sohasem üt az óra,
csak a vekker jár — ketyeg, ketyeg.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap