Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dickinson, Emily: (The Brain — is wider than the Sky —)

Dickinson, Emily portréja

(The Brain — is wider than the Sky —) (Angol)

The Brain — is wider than the Sky —
For — put them side by side —
The one the other will contain
With ease — and You — beside —

The Brain is deeper than the sea —
For — hold them — Blue to Blue —
The one the other will absorb —
As Sponges — Buckets — do —

The Brain is just the weight of God —
For — Heft them — Pound for Pound —
And they will differ — if they do —
As Syllable from Sound —
  
  
(1862)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásaen.wikisource.org/wiki/The_Brain_%E2%80 %94_is_wider_than_the_Sky_%E2%80%94

(Tágasabb mint az Ég — az Agy —) (Magyar)

Tágasabb mint az Ég — az Agy —
Hisz — közelítsd felé —
Emebbe belefér amaz
S Te magad is belé —

A tengernél mélyebb az Agy —
Hisz — ha összeteszed —
A Kék a Kéket benyeli —
Mint Szivacs — a vizet —

Mint Isten oly súlyos az Agy —
Hisz — Dekázd csak ki jól —
A Súlykülönbség — hogyha van —
Mint Szótag s Hang ha szól —
   
   
   
Újabb szofisztikált töprenkedés, szinte Zénón ókori filozófus is kitalálhatta volna. — Nem derül ki, milyen értelemben vett ég fér bele az agyba: vallási, csillagászati, meteorológiai vagy fenomenológiai értelemben-e. Az utolsó strófa sem teszi egyértelművé, hogy vallási — ti. csak vallási — értelemben veendő-e: ennek már csak a második strófa is ellentmond. Alighanem mindenféle értelemben belefér az agyba — mármint az ég képe, képzete, fogalma fér bele, bár vallási értelemben maga az Ég is beleférhet szőröstül-bőröstül, nem csak a képzete.

Mi az, hogy „A Kék a Kéket benyeli” (ered.: abszorbálja)? Az egyik kék a tenger vagy a tenger kékje, de a másik nemigen lehet az agy vagy a „kékje”, noha Emily Dickinsontól minden kitelik, még több minden, mint Zénóntól. Valószínűbb, hogy a másik kék az ég kékje, annak ellenére, hogy ebben a strófában nincs szó égről. De aztán a harmadik strófában beállít a Jóisten, és ebből retroaktíve kiderül vagy kiderülhet, hogy implicite a második versszakban is az égről volt szó, hiszen Isten ott lakik, sőt Emily Dickinson is gyakorta lebzsel ott, hiába írta azt valakinek, hogy „A Biblia a Középponttal foglalkozik, nem pedig a Circumference-szel”, vagyis nem azzal, ami a Középpontot távolról körülveszi, nem az ember világával; „amivel nekem kell foglalkozom, az a Circumference.” Ha itt „a kék” az ég kékje, sőt maga az ég (ti. ’az a kék színű valami’), akkor vagy a tenger „nyeli be” az ég kékjét vagy magát az eget és lesz maga is kékké, vagy fordítva. Az imént az agy már benyelte az eget, és ha a tenger kékje most az ég gyomrába kerül, akkor egyúttal a tenger is az agyba kerül, bár ez nem éppen logikus, fordítva kell lennie: az agy benyeli az eget, az ég már korábban benyelte a tengert, tehát az agy eleve két dolgot nyelt le egycsapásra. Vagy pedig jelenlegi szempontunkból mindegy, mit csinál egymással a két kék(ség), az agy mindkét kéken elmerengve bekebelezi őket.

A harmadik strófának a párhuzam érdekében úgy kellene kezdődnie, hogy „Súlyosabb mint Isten az Agy”, nem pedig éppen olyan súlyos. Éppen az a poén", hogy nem úgy kezdődik. Úgy már csak azért is kevésbé volna meglepő, mert ezt jelentené: 'Istennek nincs súlya, ezért az agy, két-három fontnyi súlyával, tényleg súlyosabb Nála.' (Kérdés, vajon az agy javára billentené-e ez a mérleg nyelvét...) De a vers szerint Isten is lemérhető, kidekázható, és nem derül ki, hogy ez vajon csak átvitt értelemben értendő-e: lehet, hogy konkrét értelemben is... Mondták már azt is, hogy Isten maga a világ; lehet, hogy ezt mondja ez a filozófusnő is. Ha az agy bekebelezi az egész világot, a világ pedig nem más, mint Isten, akkor a súlyuk valóban dekára azonos... Lehet. hogy ebben is van humor és nyelvöltögetés, mint ahogyan Zénón paradoxonjaiban is van, akár gondolt erre maga Zénón, akár nem.

De a vers nyitva hagyja azt a kérdést, hogy van-e különbség Isten súlya (= fontossága?...) és az agyé között. Ha egyáltalán van, az csak a hang és a szótag közötti különbség. Egy általános nyelvész számára óriási, világrengető különbség az, de hogy Emily számára is az-e, azt kötve hiszem. Hangok és szótagok nélkül nem lehetne beszélni, verset írni sem, mindazonáltal sem a hang, sem a szótag nem jelent semmit. (Ha mondjuk az „ó” vagy a „jég” jelent valamit, azok már nem mint hang vagy szótag jelentenek valamit, hanem mint szavak.) Ezzel a költő vagy azt akarja mondani”, gügyöghetné a tanító bácsi, hogy Isten és az agy között csak jelentéktelen különbség van, vagy pedig Isten ments azt (azt is), hogy az egyik éppoly jelentéktelen dolog, mint a másik... De hogy’ állunk akkor Emily Dickinson agyának szüleményeivel? Lehet, hogy azokról is az szerzőjük véleménye, hogy jelentéktelenek... legalábbis ebben a versben.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap